Király Vajk


1974. augusztus 12-én születtem Szegeden. Gitározni a jól ismert "tábortűz-nóták"-kal kezdtem 14 évesen: Illés, Bojtorján, stb, csak ne legyen több öt akkordnál. Később egy Bee nevű angol zenész révén meghallottam az akusztikus bluest, aztán megtaláltam az első felvételeket a mai napig nagy kedvenc Blind Boy Fuller-től, valamint a kor többi jelentős előadójától (Blind Blake, Charlie Patton, Robert Johnson, Mississippi John Hurt, Bo Carter, stb.), Ekkor döntöttem végleg a '20-as, '30-as évek akusztikus blues zenéje mellett,
Az egyik legnagyobb inspirációt 1992 végén kaptam, akkor lépett fel a szegedi Mojo Club-ban a jugoszláv származású, ma már Svédországban élő kiváló gitáros-énekes, Macan, azaz Homesick Mac. Ő mondta: nem elég, ha otthon, egymagamban gyakorolok; ki kell menni emberek elé játszani. Mindegy, mennyi műsorom van, azt mennyire jól tudom, vagy mekkora közönség van. Ezt meg is fogadtam, így került sor 1993. május 14-én az első fellépésemre a szegedi Mojo-ban.
Nagyon meghatározó élmény volt még, amikor a '90-es évek közepén többször is Németországban utcazenéltem. Ilyenkor egyúttal Rainer Wöffler zenész barátom hihetetlen lemezgyűjteményéből  is feltöltekeztem a korabeli felvételekkel, amik a mai napig megalapozzák a repertoárunkat. 
A történet további része nagyjából egyezik a Rambling Blues-éval.

Hrabovszky Tamás


1969. február 2-án születtem Szegeden. A blues-zal kapcsolatos első élményeim Nemes Nagy Péter rádióban elhangzott bluesműsorai voltak. Szájharmonikázni 1993 januárjában kezdtem el, miután vendégszerepelt a szegedi Mojo Club-ban a Bistro Blues Band-del, másnap pedig a JATE Klubban a Palermo Boogie Gang-gel Szabó Tamás, akinek harmonikajátéka egyszerűen elbűvölt. Megkértem, ismertessen meg a játék alapjaival, amit ő szívesen vállalt. Vasutasként nem okozott gondot többször is felutaznom hozzá és leckét venni tőle. Tamástól szereztem be sok harmonikás felvételt is.
1993 májusában egy sörfesztiválon beszélgettem Török Péter gitárossal - akivel mellesleg rokoni kapcsolatban is állok -, és szóba került, hogy mindketten rátaláltunk a blues zenére. Így egyenes út vezetett az ötlethez, hogy alapítsunk zenekart. Ekkor jött létre egy dobos és egy basszusgitáros közreműködésével zenekarom, a Blues Bell, ahol a szájharmonikázás mellett én is énekelek.
Már túl voltunk az első néhány fellépésen, amikor Vajk felhívott, és nemes egyszerűséggel elhívott szájharmonikázni a Rambling Blues-ba. Mint később kiderült "elődöm", Harmati István ajánlott engem maga helyett. Örömmel vállaltam, mert miért ne?! Fontos szempont volt egyébként a kihívás, amit az akusztikus blues-ban való zenélés jelent, hiszen mint közismert, itt egészen más technikák, hangzások, előadásmódok vannak, mint az "elektromos" bluesban.

Szabó Csaba

 
Vajdaságban, Zentán születtem 1969. szeptember 25-én, a '80-as évek végén költöztem Szegedre, azóta itt élek. Egy feleségem és két iker fiam van, a zenélés mellett egy csapágy-szaküzletben dolgozom.
Dobolni senkitől nem tanultam, teljesen magamtól kezdtem el. Közel 15 éve aktívan zenélek, szerencsére elég sok stílusban volt alkalmam kipróbálni tudásomat. Játszottam rocktól kezdve jazz-et, blues-t, sőt egy darabig még brazil zenekarban is. Jelenleg is több zenekarban dobolok.
A Rambling Blues-ban eleinte csak egy alap dobszerelést használtam főleg seprűvel, plusz egy kontracint. Ehhez jött később egy kisméretű lábdob, a washboard (mosódeszka), és a különböző, hangulatos csörgő, zörgő, kattogó, csilingelő hangszerek. Minthogy itt csak hárman vagyunk, sokkal inkább előtérbe kerülök, és nem csak a hátteret, az alapot kell adnom, hanem sokszor van lehetőség szólóznom is.